Látlelet a mai magyar rögvalóságról…
“
![](https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-1/p32x32/11150854_384342921769262_8646568002262163952_n.jpg?_nc_cat=0&oh=4890165a8938d823bcb6e440ebfb7266&oe=5BF359EA)
A napi átlagot tartva Magyarországon ma is ki lett lakoltatva 10 család. Ahogy holnap, és azután is ez fog történni, annyi különbséggel, hogy az átlag emelkednifog. A mai nap tragikus mozzanatát, Budapesten a Ferenc tér 4. szám alatti kilakoltatást élőben közvetítette közösségi oldalakon az alternatív média, az internet népe pedig borzongva, kommentelve, lájkolgatva, átkozódva, és cinikus megjegyzéseket téve pár órán át követhette az eseményeket, mielőtt visszaváltott a napi rutinra. A hat tagú család sorsa ezután alig érdekel valakit. Az 50 milliós mutatós lakást 34 millióért viszi a magát élelmesnek gondoló pénzember. A nagyszülők, az ikrekkel várandós fiatalasszony férjével és öthónapos gyermekével szó szerint menekülésre kényszerült saját otthonából, aminek előzménye az volt, hogy felvettek 12 millió forint kölcsönt, visszafizettek 11 milliót, de a devizacsalásból eredő 12 millió kamatra már nem maradt erejük. Ráadásul a kilakoltatás törvényi háttere sem volt tiszta. A kilakoltatás pillanatától fogva magukra maradnak, igazán senkit sem érdekel többé a sorsuk. Merthogy holnap is ki fognak lakoltatni 10 családot, és holnap után is. Az ok többnyire ugyan az, a napi rutin is. Jön a kilakoltatásban anyagilag is érdekelt végrehajtó, lobogtatva valamilyen (többnyire vitatható) végzést, mögötte jön a tenyerét dörzsölgető, vállát vonogató végrehajtást kérő, jön a végrehajtást biztosító kirendelt rendőrosztag, akit a parancs és a bérpótlék tart hadrendben. Jó esetben jön egy szinte már összeszokott jogvédő különítmény, az logikusan érvelő ügyvéd, a jogvédő, az egyetlen parlamenti képviselő, aki komolyan veszi a problémát, néhány radikálisnak tűnő, de a helyzet komolyságához képest inkább realista hangvételű alternatív médiagladiátor, és féltucatnyi, tenni is akaró aktivista. Ők legalább felemelik a szavukat, Ők legalább meg akarják állítani a végrehajtást. Többnyire nem sikerül. Az utóbbi öt évben 240.000 ingatlant árvereztek el tartozás miatt. A hivatalos statisztikák szerint ez alatt az 5 év alatt az érintettek 10% át (10.000 családot) lakoltattak ki, vagyis a számok azt sugallják, hogy kilakoltatásra ítéltek nagy többsége önként hagyta el otthonát. Talán rokonok, barátok fogadták be őket, talán albérletbe költöztek, a nehezebb anyagi helyzetben lévők pedig alkalmi szállásokra kényszerültek, vagy külföldön kerestek megélhetést, biztonságot. És a hír: Egyre növekszik a hitelt felvevők száma, egyre könnyebben lehet hitelt felvenni. Újra megjelentek a privátbankárok, mint 2006 környékén, ma már azok is kapnak hitelt, akik anno bedőltek, de valahogy mára kikászálódtak belőle. Sokan megint hitelből akarnak talpra állni, merthogy dübörög a gazdaság. A lakosság adósságválsága ezek szerint újragenerálódik. Egy “élslátású” ember egyszer azt mondta nekem: Bármit megtehetsz közéleti emberként, mert 4 év alatt az emberek gyakorlatilag mindent elfelejtenek. Szerinte azért van négyévente a parlamenti választás. Ha az ő logikáját fogadom el, akkor szomorúan látom, hogy az emberek nem csak azt felejtik el, amit a közéleti szereplők tesznek, hanem azt is amit maguk gondoltak és cselekedtek és tapasztaltak az eladósodásról….”
Kommentek