Kiktől félti Orbán Viktor az európai népeket, és mit akarnak ezek az emberek? Az Európai Parlament két tekintélyes képviselője papírra vetette, hogyan alakítanák át az EU működését – a nélkül, hogy módosítanák a szerződéseket –, és ezt akár tekinthetjük félhivatalos berlini és római álláspontnak is. Borítékolható, hogy ez sokak ellenérzését kiváltja majd.
Valódi, kétkamarás törvényhozássá alakuló
Európai Parlament és Tanács, az EP által választott EU-elnök, uniós
pénzügyminiszter, és persze közös európai menekültpolitika, a menedékkérők tagállamok
közti elosztásával – ez úgy hangzik, mintha David Cameron brit, vagy Orbán
Viktor magyar miniszterelnök legrosszabb rémálma elevenedne meg az Európai
Egyesült Államokról, ami éles ellentétben áll az általuk kívánt „szabad
nemzetek Európájával”.
Az ötletek nem újak, a föderalisták –
akiket Orbán legutóbbi évértékelőjében unionisták néven emlegetett – régóta
szeretnék, hogy létrejöjjön az EU-ban is valami olyasmi, mint az Egyesült
Államok szövetségi kormánya. Ehhez viszont módosítani kellene az
EU-szerződéseket, ami jelenleg szinte lehetetlen, hiszen mind a 28 tagállam
hozzájárulását meg kellene szerezni, több helyen népszavazás útján. Az Európai
Parlament alkotmányügyi bizottságában ugyanakkor két képviselő kidolgozta,
hogyan lehetne mindezt elérni szerződésmódosítás nélkül.
A néppárti, német Elmar Brok és a
szocialista, olasz Mercedes Bresso írt egy jelentéstervezetet arról, hogyan
lehetne a végsőkig kihasználni a jelenlegi, lisszaboni szerződés adta kereteket(magyar nyelven itt olvasható).
A hasonló, úgynevezett saját kezdeményezésű
jelentéseknek általában nincs túl nagy jelentőségük, hatásuk az uniós
döntéshozatalra elhanyagolható. Ennek a tervezetnek azonban különös jelentőséget
ad a megfogalmazók személye: tekintélyük miatt akár hivatalos német és olasz
álláspontnak tekinthetjük, amit leírtak.
Elmar Brok néppárti EP-képviselő, a
német kormánypárt, a CDU politikusa. Igazi veteránnak számít, hiszen 1980 óta folyamatosan
tagja az Európai Parlamentnek, jelenleg a külügyi bizottság elnöke. Sok egyéb
funkciója mellett elnöke az Európai Föderalisták Uniójának.
Mercedes Bresso szocialista
EP-képviselő, az olasz kormánypárt, a PD politikusa. 2004-ben választották
először EP-képviselővé. 2005 és 2010 közt Piemont régió elnöke, 2010 és 2012
közt a Régiók Bizottságának elnöke. 2014-ben tért vissza az EP-be. Korábban ő
is elnöke volt Európai Föderalisták Uniójának.
A képviselők szerint az Európai Uniónak és tagországainak olyan, eddig nem látott kihívásokkal kell szembenéznie, mint
például a menekültválság, a terrorizmus, a globalizáció, az éghajlatváltozás, illetve
a pénzügyi válság következményei. Márpedig ezeket a kihívásokat – írja Bresso
és Brok – „a tagországok maguk egyenként nem tudják legyőzni, hanem szükség van
az Unió együttes fellépésére”. Egyszóval történelmi szükségszerűség, hogy
tovább kell lépni az integráció útján
Úgy képzelik, hogy az EU működéséből
száműznék az úgynevezett kormányközi megoldásokat (ezeknek egyszerűen „nem kellene
létezniük”), és minden ügyet közösségivé tennének, még azokon a területeken is,
amelyekben nem minden tagállam vesz részt. Az EP-képviselők azt szeretnék, ha
valódi, kétkamarás törvényhozás jönne létre: megerősítenék az Európai Parlament
jogköreit, a tagállamokat tömörítő Tanács eddig zárt üléseire pedig
megfigyelőként beengednék az EP-képviselőket. Azt is szeretnék elérni, hogy a
Tanácsa konszenzus helyett minden ügyben áttérnének többségi döntéshozatalra.
Európával akarok beszélni? A tervezet megpróbál erre is választ adni,
megint csak szerződésmódosítás nélkül. „A Szerződések értelmében az Európai
Tanács elnöki posztját össze lehet vonni az Európai Bizottság elnöki
posztjával” – írják. Ez azt jelenti, hogy Donald Tusk és Jean-Claude Juncker
posztját egyesíteni lehetne, így lenne egy igazi elnök az EU élén, feltéve
persze, hogy a Tanács „politikailag elkötelezné magát”, hogy a Bizottság
elnökét teszi meg saját elnökének.
A két EP-képviselő létrehozná az unós
pénzügyminiszter posztját, illetve a támogatására az uniós „pénzügyi és
kincstári ügyvezetést”. Ezen a ponton kifejezetten arra hivatkoznak, hogy az
Egyesült Államok Kongresszusi Költségvetési Hivatalának mintájára képzelik ezt
el.
Azt is szeretnék elérni, hogy az EU-nak ne csak a tagállamok befizetéséből legyen pénze, hanem
„valós, saját források” felett rendelkezzen, például a megreformált áfa-rendszerből, vagy egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével.
Bresso és Brok igencsak messzire
merészkednek, amikor azt javasolják, hogy ne csak a külügyek, de a védelem
terén is kezdődjön meg a közös politika kialakítása, például a katonai kapacitások és beszerzések
összehangolásával, egy állandó műveleti parancsnokság vagy egy európai
tengerészeti erő felállításával. Utóbbi a menekültügyben is fontos lenne. Erről
azt írják: „gondoskodni kell a menedékkérők méltányos elosztásáról”, és ebben „minden
tagországnak részt kell venni”. Számolnak persze a lehetőséggel is, hogy ez nem
jön össze, ebben az esetben a vonakodók nélkül is kialakítanának egy ilyen
együttműködést.
Orbán Viktor korábban „lopakodó
szerződésmódosításnak” nevezte azt a folyamatot, amibe Bresso és Brok
javaslatai is illeszkednek, vagyis hogy az alapító szerződések módosítása
nélkül lépjenek előre a föderáció irányába. Schöpflin György fideszes
EP-képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja viszont a VS.hu érdeklődésére
úgy fogalmazott: ez egyáltalán nem lopakodó, teljesen nyilvánosan, átláthatóan
zajlik, csak meg kell nézni az alkotmányügyi bizottság által elfogadott
jelentéseket.
A szövegről az első vitát már lefolytatták
a testületben, és korábban soha nem látott mennyiségű, 888 módosító indítvány
érkezett hozzá. Ilyenkor az EP frakciói közt kezdődik egy egyezkedés, ami
sokáig eltarthat. Schöpflin biztos benne, hogy június 23., az EU-tagságról
szóló brit népszavazás előtt biztosan nem történik semmi, de úgy számol, ha
szavazásra kerül a jelentés, a Parlament el fogja fogadni: támogatni fogja a
Néppárt nagyobb része, a liberálisok, a szocialisták és a zöldek frakciója is.
Más kérdés, hogy lesz-e bármi hatása. 2008-ban
már elfogadtak egy hasonló jelentést, de az teljesen visszhangtalan maradt.
Egy sor tagország kormánya – az élen a britekkel – biztosan élből elutasítja, és
Schöpflin szerint az is kérdéses, hogy van-e legitimációja egy hasonló
reformnak. Az EP-n kívüli világban inkább az látszik, hogy egyre erősödnek az
euroszkeptikus mozgalmak. A magyar EP-képviselő szerint az ilyesfajta szöveg inkább a
jövőnek szól, hátha egyszer újra összeül egy új alkotmányozó konvent, hogy
teljesen újraírja az EU működésének szabályait.Forrás:
